A
Sárkányhajó sportág Dél-Kínából származik. Több mint 2000 éves története Qu
Yuan legendájához kapcsolódik.
Qu Yuant a kínaiak
által nagyon szeretett költőt és államférfit hamis vádak alapján, pusztán
féltékenységből hazaárulással vádolták és száműzték. A korrupt Chu Királyság Kormánya
elleni végső tiltakozásaként a költő Mi Lo folyóba vetette magát. A kínaiak
soha nem felejtették el ezt a kétségbeesett, de hősies tettet. A halászok
azért versenyeztek, hogy megtalálják a holttestét, mielőtt a halak
felfalják, doboltak, lapátjaikkal ütötték a vizet és rizsgombócokat szórtak
bele, hogy eltereljék azokat.
Innen ered
a hagyomány és tart napjainkban is. Egy-egy ázsiai vagy óceániai
sárkányhajó fesztiválon több száz hajó küzd egymással és több ezren
szurkolnak nekik.
Kontinensünkön
csak a 80-as évek végén kezdett ismerté válni a sportág. Az első
sárkányhajótestek a hongkongi és szingapúri utazási irodákon keresztül
érkezetek Európába.
1982-ben mutattak be először ilyen hajót Duisburgban és 1987-ben a
kajak-kenu VB kísérő programjaként szerepelt bemutató versenyként.
A következő jelentős állomás volt 1989, amikor a hamburgi kikötő
születésének 800. évfordulóján szerepelt a sárkányhajózás az ünnepi
programban.
1990-ben megalakult az Európai Sárkányhajó Szövetség.
Az első
Sárkányhajó VB-t 1995-ben Kínában rendezték.
Európában
több országban (Németország, Anglia, Svédország, Olaszország) is olyan
népszerű már, hogy szinte minden hétvégére esik egy-egy sárkányhajó rendezvény.
A sárkányhajózás a világon a második helyen áll a sportágakat űzők számának
"versenyében".
Hazai sárkányhajózás
Az első
sárkányhajó klub Magyarországon Győrben alakult 1997-ben. A Rába
Sárkányhajó Club azóta is a sportág legaktívabb képviselője.
Az első sárkányhajó az országba 1998-ban került, amely éveken keresztül
egyedüli hírmondóként a Mosoni-Duna habjait szelte.
A
Magyar Sárkányhajó Bajnokságok sorozatát a Magyar Sárkányhajó Szövetség
indította útjára 2003-ban Csepelen.
A klubok
többsége a Dunántúlon és a Duna –Tisza Közében működik. A Tiszántúlon,
hajók hiányában kevés lehetőség van
a sárkányhajózásra.
Tudomásunk
szerint a Felső Tisza vidékén ez a „
Csengeri Sárkány” lesz az első,
ide telepített sárkányhajó !
Mi közünk nekünk a sárkányhajózáshoz
?
Lehet ,
hogy elsőre idegenkedünk a
sárkányfejes hajótól, de ha megismerkedünk legendájával és
közösségépítő jótékony hatásával fejet kell hajtsunk előtte.
Egyébként az általunk oly kedvelt kenut és kajakot sem mi találtuk fel. A
kenu az indián, a kajak pedig az eszkimó népektől terjedt el.
Csengerben Vályi
Tanár Úr az 1970 –es évek végén egy 10 személyes őrsi csónakkal kedveltette
meg velünk az evezést. A
csapathajónak az az előnye, hogy akár egy félénkebb gyerek vagy egy óvatosabb felnőtt is, bátrabban
vízre száll húszad magával, ezért vásároltuk a sárkányhajót.
Iskolák,
Baráti körök, Munkahelyi közösségek, Családok ! Gyertek és legyetek
részesei a felejthetetlen élménynek. Sokan tudják, hogy létezik de még kevesen látták a Szamoson a
„becsi” vagy a „csengeri” szigetet,
cserkésszük be együtt !
Nincs még
egy olyan csapatsport, mint a sárkányhajózás, amelyben egy célért két
labdarúgó-csapatnyi ember ( 20 + 2 fő ) küzd.
Kiválóan
alkalmas csapatépítésre, közösségi szellem formálására. Nem igényel előképzettséget
( azért az jó ha tudsz úszni ), így bárki, aki érez magában erőt, és szereti
a vizet, és a természetet , kipróbálhatja a sárkányhajózást. Lapátolás
közben acélosra edzed izmaidat, hallgatod a madarak énekét és magadba
szívod a Szamos és az ártéri erdő felejthetetlen
illatát.
Rövid
gyakorlás után már hangulatos,
élmény dús lehet az evezés kezdő
legénységgel is. Megtanulunk hajóba szállni, elindulni, egyszerre –
dobszóra húzni, az egyensúlyt fenntartva fordulni, fékezni és persze
kikötni.
|
a kép illusztráció, ez sem
a mi legénységünk |
Aki a
sárkányhajózásról, mint sportról részletesebb információkat szeretne kapni,
tekintse meg a www.sarkanyhajozas.hu honlapot!
|
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése